Mottók:
"Lassabban, amikor repülsz és gyorsabban, amikor állsz."
"Keressétek Isten országát, és a többit megkapjátok ajándékba."
"Munkálkodjatok, mert a ti atyátok is munkálkodik a mennyben."
„A boldog ember soha nem csalódik, mert a csalódása oka-fogyott.
"Legyen meg a te akaratod és jöjjön el a te országod, amiképpen a mennyben, azonképpen itt
a földön is."
„Én vagyok az út az igazság és az élet.” Én vagyok az alfa és az Omega.”
Amikor a horoszkóp-értelmezések során elmondom, hogy nem jók a vezetett meditációk, mert
nem személyesek, sokan meg kérdezik azt, hogy akkor hát hogyan. Leírom tehát az általam
kidolgozott és általam gyakorolt és a számomra leg hatékonyabbnak bizonyult meditációt:
A legjobb és leghatásosabb(!!!) meditáció, a boldogság-meditáció, amelyben a Boldogság
nevű ősprincípiummal, vagy, ha úgy tetszik, az Isten első és egyben harmadik személyével
(Az alkímiai Szent Lélekkel) azonosulunk, teljesen érdektelenül, mindenféle képzet és
fogalom nélkül, egyedül a mindenható boldogság kellemes érzését érezve, attól eltelve. A
keresztények ezt a szent lélekkel, vagy szentszellemmel való töltekezésnek nevezik.
Az tehát, amikor az ember csak fekszik, vagy ül minél jobban ellazulva, és - attól függetlenül,
hogy milyen sorseseményekben és életfeladatokban (netalán harcokban) kell részt vennie a
gyakorlati életben, és attól függetlenül is persze, hogy van-e, vagy nincs élettársa, és
amennyiben van, akkor azzal boldogul-e, jól érzi-e magát, attól függetlenül, hogy megértik-e
egymást a mindennapokban, vagy inkább vitatkoznak, vagy netalán veszekednek, vagy éppen
válnak... Úgy is csak szeret mindenkit és mindent és ettől határtalanul Boldog.
És továbbá, minden külső ok és indok nélkül, határtalanul Boldog attól függetlenül is, hogy
van-e munkahelye, vagy nincs, és, ha van azzal mennyire van megelégedve, illetve, hogy ott
vannak-e konfliktusai, vagy netalán ott minden simán megy, hogy ki tudja-e fizetni a
számláit, vagy nem, tehát mindentől függetlenül (Mind a pozitív, mind a negatív gondolatokat
félretéve!), semmi mást nem tesz, mint azt, hogy mindentől, DE MINDENTŐL függetlenül,
akkor és ott nagyon, de nagyon boldognak érzi magát határtalanul.
Persze, nagyon jól tudom én azt, hogy ezt a mindenek előtti és mindenek feletti és mindenek
mögötti, abszolút boldogsági állapotot, nem lehet elérni, csak úgy hirtelenül és egyből, hű-
belé Balázs módra, úgymond gyakorlás nélkül. Ezt éppen úgy be kell gyakorolni, mint
bármit., de hogy kézzel fogatóbbat mondjak: mint a sportolóknak azt a sport-tevékenységet,
amit éppen folytatnak. Mint például egy tornagyakorlatot a tornászok, vagy egy forma-
gyakorlatot (katát) a harcművészek. Tudom, hogy kissé furcsa dolog testi erőfeszítésekkel és
bizonyos - nem mindig természetes! - mozdulatok elvégzésére való koncentrációval, vagyis
éppen, hogy nagyon is aktív cselekvés-sorra való odafigyelési kényszerrel (gyakorlattal)
példázni azt, hogy az ember miként koncentráljon arra, hogy sem a képzeletével, de még az
eszével se csináljon semmit. Illetve arra, hogy éppen az esze és annak a figyelme segítségével,
fegyelmezze magát és ne hagyja, ne engedje meg az egyébként mindenféle gondolatnak a
futtatásához szokott eszének, hogy másra "merjen" összpontosítani, mint a csakis boldogság-
érzetre és a boldogság-állapotra és képileg, képzetileg a szelíd matt-fehér alapra és háttérre,
amelyben ő érdek és feszültség és minden egyéb nélkül boldog szelíden határtalanul
boldognak és egyetemes kiterjedésű lénynek, vagy éppenséggel abszolút létnek érezheti
magát. Illetve, ami majdnem ugyanaz: az egyetemes – isteni - szeretet-érzés és a szeretet-
állapot minél mélyebb és intenzívebb átélésére. Sőt: a Boldogság meditáció is ugyanaz, mint a
Szeretet meditáció, ami könnyebb ugyebár, mert szeretni azt tudunk könnyen, hiszen akit
valamennyire is, szeretetben neveltek és bármikor képes annak az átélésére, mondjuk úgy,
hogy a szeretteire (szüleire, gyermekére – gyermekeire, testvérére, barátjára stb.) gondol,
azoknak a kedves hangjára, mosolyára kell mindössze gondolnia, arról kell képzelegnie és
máris meg van a szeretet – érzése, de annak a Boldogságnak az átélése, már egy kicsit
nehezebb. De csak agy kicsit és csak és csakis az elején, ezt garantálom. A különbség az,
hogy a Boldogságban az ugyancsak önzetlen isteni Világosság (értelem) is jelen van, az
önzetlen szeretetet-érzés és érzékelés és áramlása mellett.
De csakugyan, a sport, vagy a nagy figyelmet igénylő munkatevékenységre való
összpontosítás a legjobb és a legplasztikusabb példa arra, hogy miként lehet elérni ezeknek, az
elején némi feszült összpontosítást igénylő tevékenységek közben átélt feszültebb
állapotoknak a fordítottját? A minél lazább (úgymond pihenő) helyzetben történő gondolat -
és érzés fegyelmezést, annak az érdekében, hogy a szerény szeretet-boldogságot, illetve a
boldog-szeretet világosságát, tehát ezt a nyugalomban átélendő fenségesen kellemes állapotot,
minél mélyebben, és minél intenzívebben és valamikor az utóbbi ellenére is nagyon lazán,
tehát feszültség-mentesen átélhessük.
Mielőtt a gondolatok megállításának a technikájára rátérnék - Amelyet egyébként részletes
magyarázatokkal ellátottan, el lehet olvasni minden agykontroll technikákat népszerűsítő
kézikönyvből, vagy relaxációs technikákat okító kézikönyvből, de még a Transzcedentális
Meditációt népszerűsítő kézikönyvekből is (A többi technikát sajnos méreg – drágán
árulgatják - tanítgatják, szerintem ezzel kissé elárulva magát a tanított eszmét is. De ezzel
nem akarok senkit megsérteni, inkább csak szelíd metafizikusi figyelmeztetésnek szántam
arra, hogy egy idő után megrekednek, mivel a hatás visszahatás törvénye, az ők esetében is
dolgozik…) - Tehát, mielőtt a szeretet és a boldogság különbsége megtételére rátérnék, előbb
arra a kérdésre szeretnék választ adni, hogy mire is jó tulajdonképpen ez a, lehetőleg minél
mélyebb átélése a minden életkörülménytől és sors-eseménytől és hétköznapi lelki
állapotoktól független, szeretetteljes és világosság-teljes, isteni boldogsági élménynek?
1) Nos: mindenek előtt az egészség megőrzése érdekében kell meditálni, azoknak (fiatalok és
középkorúak!) a szerencséseknek, akik még nem veszítették el az egészségüket. Illetve és
főként, az egészségük minél nagyobb mértékű visszaszerzése érdekében, azok számára, akik a
különböző és ismétlődő, vagy sorozatosan átélni kényszerült negatív sors-élményeik hatására
elveszítették azt (Krónikus betegekké váltak, vagy un. mentális betegekké.). És ez nem vicc és
nem szélhámosság. Balog Béla spirituális gyógyító mester, a Végső Valóság című siker-
könyvnek, és más jó-könyveknek a szerzője (Aki maga is kigyógyította magát már igen
komoly betegségekből, például rákból is.) szokta emlegetni gyakran azt, hogy egy orvos-
professzor kapott azért Nobel díjat ezelőtt 15 – 20 évvel, hogy gyakorlati kísérleti
eredményekkel is alátámasztva, bebizonyította azt, hogy a meditáció segítségével meg lehet
gyógyulni, és fel lehet épülni a legsúlyosabb és legveszélyesebb betegségekből is.
Az viszont, hogy mindjárt az első helyre tettem az egészség visszaszerzését (Azokat
ugyanis, akik még nem veszítették el azt, kevésbé érdekli a megtartása...), nem azt jelenti,
hogy ez az életterület lesz az, amelyen a leghamarabb kézzel fogható eredményeket fogunk
elérni. Noha, nekem is sikerült néhány hónap leforgása alatt egy igen fájdalmas húgyhólyag-
és prosztata-gyulladásból kigyógyítanom magam ezelőtt 32 évvel és azóta sem kellett
kórházba feküdnöm, bár azt nem állíthatom, hogy teljesen elmúlt a prosztata – tájéki hiper-
érzékenységem. De kórházba már semmiképpen nem kellett azóta feküdnöm, hogy a
meditációkkal egybekötött karma-oldásaimat elkezdtem. Pedig azelőtt többször is voltam
kórházba beutalt beteg, több féle fajta betegséggel.
De persze, nem csak a meditáció, hanem az egész addigi, rejtetten gyűlölködő, jellegzetesen
skorpió-karmás magatartásom kicserélése - átváltoztatása segítségével is érhettem el ezt,
amiben a meditáció is, nagymértékben segített. Tény, hogy az asztrológiai sorsprogramom
megismerésével egy időben történt a szeretet – meditáció, majd az általam felfedezett, mivel
az erős Skorpió-karma-oldásra alkalmasabb és célszerűbb Boldogság- meditáció begyakorlása
is. Mára meggyőződésemmé vált az, hogy sem a skorpió- sem a halak karma-programmal, és
még inkább a tűz-jellegű jegyeknek (Kos, Oroszlán, Nyilas) megfelelő karmával született
személyek nem képesek ezt a karmát meghaladni rendszeres meditáció nélkül. Tehát,
lényeges és tényleges egészség - helyreállítás nem sikerülhet szerintem a meditációs
nyugalom gyakorian megismétlett gyakorlása nélkül. Sőt, még a betegség tovább haladásának
– növekedésének a megállítása sem. A gyógyszerek mind hatástalanok maradnak ez nélkül
hosszú távon és a betegségek vissza fognak térni, mivel a gyökérben: a szellemben nem
történt meg a módosulás és a test csak követi a lélek és a szellem állapotainak a pozitív, vagy
negatív változásait.
2) Tehát amit időben a leghamarabb el lehet érni a boldogság - és szeretet – világosság
meditációk sorozatos gyakorlásával (a benne elérhető fennkölt szellemi állapotok átélésével),
az, az általános közérzetünk, fizikai állapotunk és erőnlétünk feljavulása, a depresszív és
szorongó (netalán félelmi...pánik) hangulatok és érzések elmaradása, a derűs optimizmus és
élet-bátorság, valamint a napi szintű problémáknak a sokkal magasabb szintű és gyorsabb
elintézési képességének a megjelenése és megmaradása, ezeknek a szintetizálási képessége és
a megfelelő válaszreakciók „leadási” képessége az öntudatunkban és ez által a
mentalitásunkban a cselekedeteinkben, az életvezetésünkben.
És ezzel együtt persze, az, ami manapság oly fontossá vált, tehát amire törekedni kezdett az
emberiség egy harmada a korona-vírus fertőződéseknek a többé - kevésbé felfújt méretű
világ-terjedésének az idején: Jelentősen ERŐSÖDIK TŐLE AZ IMMUNRENDSZER. Ami
persze, nem jelenti azt, hogy az immunrendszer erősítésének, illetve annak az erősségének a
növelése érdekében, emellett nem kellene az életmódunkat általában is, sportosabbá tenni.
Vagyis, hogy nem kellene még több rendseres mozgást végezni a meditáció mellett, lehetőleg
a szabad levegőn. Illetve, hogy nem kellene a táplálkozásunkat is lehetőleg minél
természetesebbé tenni. De azt viszont jelenti, hogy ezekkel együtt, olyan erős immunrendszert
eredményezhetnek, hogy bármilyen baktérium, vagy vírus család is költőzne be a
szervezetünkbe, abban nem lesz képes sokáig lakozni és abban elszaporodni, vagyis azt
lebetegíteni.
3) Harmadsorban jön az, ami a hétköznapi, tudományosnak mondott, pragmatikus -
materialista gondolkozási módhoz szokott személyek számára hihetetlen. De, amit az
agykontroll ezer - egy, a tárgyi valóságban is, úgymond ellenőrizhető, un. "agykontroll
sikerrel" be tudott már többszörösen bizonyítani és ezekkel a gyakorlati sikerekkel alá is
tudott támasztani. És ez, nem más, mint bizonyos sajátos (vagy általános...)
életkörülményeinknek az elején csak alig érzékelhető, de fokozatosan biztos javulása. És ez
ismét csak nem jelenti azt, hogy aki neki fog meditálni, az szükségképpen és azonnal meg fog
gazdagodni. És ezt a misztikus hazugságot, nem csak azért nem állítom, mert nem vagyok
szélhámos, hanem azért, mert asztrológusként tisztában vagyok azzal, hogy az eredeti
rendeltetésünk szerint, tehát az élet-programjaink között nem is létezik olyan cél, mint az
anyagi meggazdagodás. Sőt, hogy az igazi, gyakorlati boldogságnak, az un. tényleges
boldogulásnak az elérésében (Tehát abban, amit nem csak meditációban lehet eléri, hanem
aminek tárgyi szinten is és folyamatosan meg kellene jelennie a hétköznapi életkörülmények
szintjén is, de ismétlem: nem feltétlenül, sőt: inkább nem anyagi gazdagodás formájában.) egy
bizonyos mértéken felül, az anyagi gazdagság, az igazi, spirituális boldogság elérésének az
útjában állhat. Egészen pontosan: a létező ősi – isteni boldogsággal való belső kapcsolódásnak
az útjába állhat, és, mint azt gátló és azt ellehetetlenítő tényező jelenhet meg. Én legalább is,
egészen biztos vagyok abban, hogy azzal a belső – isteni Boldogság – princípiummal, mely
éppen annyira reális – mert például egészséget is adó - kauzális erő és állapot, mint amilyen a
Szeretet, vagy a Világosság princípiuma, tehát amit ugyanannyira át lehet élni személyesen
mint ezeket, nem sikerülhetett volna, amennyiben meggazdagodok.
Hanem csak azt jelentheti ez, az általános életkörülményeknek a bizonyos mértékű
(arányos!) és fokozatos feljavulása, hogy olyan tényezők, olyan új meglátások, olyan új
körülmények és emberi kapcsolatok jelennek meg az ember élet-képzeletében, amelyek
elősegítik a kreatív élet folytatását, és tehát elősegítik, a nappali éber tudatának azt, az
általában szorongó feszültségben tartó, un. mostoha életkörülmények közül való
kiszabadulást. De nem szabad naiv idealistának lenni: bizonyos megoldandó problémák mint
a karma-oldási szükségekre való figyelmeztetéseknek, mindig fenn kell állnia a lehetősége
annak, hogy maradjanak. Hiszen, a különböző karma-oldást lehetővé tevő, általában
kellemtelennek, sőt: néha egyenesen ellenségesnek - negatívnak (is) - érzékelt sorsjelzések és
életfeladatok szükségszerűen jelen kell, hogy legyenek az életünkben. Ezek létezése és
jelenléte tehát, nem kell megzavarjanak abban, hogy a meditáció jótéteményeit elismerjük.
Ráadásul, ezek már nem lehetnek fenyegető jellegűek, illetve kibirhatatlanok, vagy
megoldhatatlanok, hiszen a rendeltetésünk beteljesítő elemit testesítik meg. Illetve, ezek
"valamiért" sokkal könnyebben és simábban oldódnak majd meg, mint azelőtt, hogy meditálni kezdtünk volna.
II.
Ha ezeket megértettük, akkor vizsgáljuk meg azt, hogy miként lehet a meditatív állapot
elérését a leginkább lehetetlenné tevő, össze - vissza cikázó gondolatok és ötletek és
meglátások és spekulációk egymás után való "kéretlen" megjelenését, sőt: pörgését leállítani,
és így, a "szín tiszta" és önzetlen szeretet állapotot-, és ha lehet még az annál is önzetlenebb,
de annál erősebb pozitív visszahatású boldogság-állapotot elérni, az un. isteni boldogság
állapotot elérni?
Ehhez első sorban a testünk kell nagyon ellazult - relaxált - állapotba kerüljön, mert
amennyiben a test kellemetlen állapotokat jelez, lehetetlenség elérni azt, hogy a figyelmünk
ne térüljön el oda, és így a gondolataink is ne irányuljanak arra, hogy ezt a kellemetlen
feszültséget miként háríthatnánk el. Ezért azok számára, akik nem akarnak jógázni és azt a
joga kurzusokon az oktatók által irányítottan begyakorolni, és - vagy nem szokták meg
valamilyen oknál - Pl. rá nevelésnél - fogva a keletiek által a leggyakrabban használt,
úgymond lótusz-ülést, én azt javaslom, hogy ezzel - legalább is addig, amíg a meditatív -
boldogsági - állapot elérésében bizonyos tapasztalatot (rutint) nem szereznek, ezzel ne
nyomorgassák magukat. Hanem, amennyiben nem rendelkeznek egy, erre nagyon alkalmas jó
kényelmes fotellel, akkor egyszerűen feküdjenek a hátukra és előbb így lazítsák ki külön -
külön minden végtagjukat, majd az egész testüket, a nyakizmokkal együtt. (Figyelem, erre
különös hangsúlyt kell fejtetni. Ti, hogy az energia-áramlás a test és a fej között legyen minél
zavartalanabb.). és így addig „relaxáljanak”, amíg azt érzik, hogy nem kell még csak meg sem
rezzenteniük egyetlen tagjukat sem, ahhoz, hogy egész testükben jól és nyugodtnak érezzék
magukat.
Ha ez megtörtént, akkor vigyék be a figyelmüket és ezzel együtt a gondolataikat is a az un.
lelki világukba és próbálják meg azt teljesen pozitív - Például hála és szeretetteljes - érzelmi
állapotúvá áthangolni, vagyis minden, a hétköznapi életükben "éppen aktuális" negatív
érzelemtől megszabadítani, és így, ott abban a pozitív és lehetőleg máris "boldogságos"
állapotban , minél jobban érezni magukat. Majd, ha úgy érzik, hogy ez sikerült, akkor a
próbáljanak meg egy szinttel magasabbra- illetve, önmagukban, még beljebb, vagy még
mélyebbre kerülni, például 10-től vissza számolva nulláig, és, amikor a nullát "elérték"
finoman át surranni egy, az érzelmek és hétköznapi gondolatok világát tartalmazó boldog és
szeretetteljes és hálás lelki állapotnál úgymond fennköltebb, örök (Isteni, abszolút, ki ahogy
akarja nevezni) és tehát kimondottan csak és csakis boldogsági állapotba kerülni. Majd, ha ez
sikerült, akkor, az elején ennek az állapotnak a megtartására és fenntartására különös
éberséggel vigyázni, erre összpontosítva, semmiféle más érzelemnek, de pláne gondolatnak és
pláne spekulációnak, magukban helyt nem adni.
Persze ez az elején elég nehéz, és emiatt, ezért mentálisan nem is lehet még teljesen ellazulni,
mert az ember csak azon kapja magát, hogy, mintha álmodna, csak úgy észrevétlenül jött egy
hétköznapi képzete, amihez társult egy gondolata, illetve, hogy kéretlenül, és akaratlanul és
szándéktalanul gondolatban okosan érvel valami mellett, vagy valami ellen és valaki ellen,
vagy társalog valakivel. Nincs semmi baj, ilyenkor észbe kapunk, azt gyorsan, és teljesen
érvénytelennek és semmisnek nyilvánítjuk és így tovább (nem viccelek: ezeket a betolakodó
gondolatokat üldözni kell valósággal a megsemmisítési szándékunkkal, annak érdekében,
hogy minél kevesebbet éledjenek é „támadjanak” fel, és teljesen elmaradjanak.). És közben
"vissza - összpontosítunk" a határtalan és soha nem létesült (nem született) és soha véget nem érőn örök-életű, tehát mindig csak jelen levő egyetemes "édes" és jó, és kellemes és örömteli boldogsági állapotba való minél erősebb elmerülésre. És így tovább. Így bánunk el mindem
következő gondolattal, vagy a megidézett boldogsági állapoton kívüli érzettel, aminek a
jelentkezését, azonnal nem vesszük észre ugyan, de valamelyik önkéntelen racionális
gondolatsornál észbe kapunk így is, úgy is, és akkor azt azonnal megszüntetve, "megyünk"
vissza a boldogságba és igyekszünk ezt az időben és térben határtalanul létező boldogsági
állapotot minél intenzívebben és teljesebben és huzamosabban átélve fenntartani.
Miután sikerült már öt, hat vagy hét alkalommal ezt a meditatív állapotot elérni és minél
tovább fenntartani, egyre könnyebbé válik mind a beidézése, mind a bene való hosszas
megmaradás. Sőt, bizonyos számú gyakorlatvégzés és időbeni rutin szerzés után, sikerülni fog
ezt a boldogsági állapotot, nem csak meditációban, hanem úgy is fenntartani a lelkünkben,
hogy közben végezzük a napi feladatainkat, vagyis azoknak a szüneti állapotaiban.
Amikor tehát a munkánkból egy pillanatra felocsúdunk és fellélegzünk, és annak az
állapotából úgymond kitekintve, nem arra gondolunk például, hogy mennyire fáradtak
vagyunk, vagy, hogy mennyire megbántott a tegnap, vagy ma a főnökünk, a feleségünk, vagy
a férjünk, vagy a gyermekünk, az anyánk, az apánk, a szomszédunk, stb., hanem, arra, hogy
mindenek ellenére boldogok vagyunk akárcsak a meditációban. Ez a képesség egyébként a
legnagyobb és legfontosabb alkímiai „transzmutáció” is, ez az un. nagy varázslat És így az
életünk már sokkal, de sokkal jobb és nem csak, hogy "elviselhetőbb", hanem örömtelibb és
pozitív eredményességgel is teltebbé válik, sőt, lassan - lassan ugyan, de egy idő múlva a leg
váratlanabb sikerek is mellénk szegődnek, velünk járnak majd úgymond. Nem csak az
eredményeink lesznek jobbak, de a szerelmünk is, ha van, akkor derűsebb, illetve a
párkapcsolat (élettársi viszony) is vissza nyeri a kezdeti fényét és üdítő ízét, és főként az igazi
értelmét, amit viszont már nem ennek az írásnak a témája...
Ez tehát a "mennyek országának" a keresése nevű alkímiai művelet végzése, ahogyan azt a
Krisztusi Názáreti Jézus tanította, és nem véletlenül tette hozza, hogy "A többit megkapjátok
ráadásul". Tessék kipróbálni! Sok boldogságot kívánok: Kozma Szilárd boldog asztrológus.
