Tudjuk, hogy metafizikai szempontból, a nő a Szeretet - princípiumnak: a megtermékenyülő és a teremtő – áldáshozó, tápláló,az egységbontó és ugyanakkor az egységbe vissa vonzó, vissza hívó, őshatalomnak, a megtestesülése. A férfi viszont a maszkulin princípiumnak: a megtermékenyítő és a modelláló, az egység felé tudatosan (vagy a tudatosság hiánában: félre, vagy sehogy!) el vezető vezető – irányító, tehát a megváltó hatalomnak a megtestesülése. A nőiség szelleme az egységbontó – kiárasztó, és ez által a teremtő hatalomnak és ugyanakkor az egységhez való visszakapcsolódást biztosító egységtudat-őrző, az egységbeolvadás vágyát és igényét fenntartó hatalomnak: a szeretetnek a megtestesülése. A férfiasság szelleme az átvilágító, teremtésértelmező és teremtésmodelláló, a kiegyenlítődés előfeltételeit az értelmi tisztázással biztosító Világosságnak a megtestesülése. Ezt a két egymástól teljesen eltérő, egymástól merőben különböző funkciót és primordiális rendeltetést, soha nem szabad szem elől téveszteni és egyiket a másikkal összekeverni, illetve egyiket a másik ellenében bármiféle előnyben részesíteni. Csak az, aki erről a lényegi különbözőségről nem vesz tudomást, törekszik a két nem egyedei közötti egyenlőségre, mivel nem tudja, hogy egyáltalán nincs az, amiben ők egyenlők lehetnek. Erre mondja Hamvas Béla ismételten, hogy az egyenlősig az egység megrablása. Két egymástól teljesen eltérő alapfunkciójú elem (Személy) között egység lehetséges és annak bizonyos körülmények között meg is kell valósulnia, de az egyenlőségük, eleve nonszensz.
Ami az egymás helyes megértése és elfogadása témájába még bevág, az, az, hogy – ezért, vagy azért, nyíltan, vagy rejtetten, de a szellemileg fel nem ébredt nőkben is éppen akkora hatalomvágy létezik, ha nem nagyobb, mint a természeti tudat színvonalán élő, zavaros férfiakban. A lényegi különböződés nem ismeretének és el nem ismerésének, valamint a nők rejtett, de alattomban igen is működő halatom-vágyának az összegeződéséből adódik a nemek közötti örök zavartság és tájékozatlanság, és ebből a zavartságból ered az a rengeteg fölösleges párkapcsolati dráma és családi tragédia (Pl. Egymásnak és önmaguknak okozott halálos betegségek), amelyekre az orvostudomány un. gyógyszereket és vitaminokat ajánl.
Az anyagi létállapot és a természeti (fizikai és pszichikai) élet tükör mivoltának és funkciójának a kikerülhetetlen és nem eléggé hangsúlyozható fontosságát a keleti metafizika (Véda, Buddhista tanok, stb.) egyáltalán nem érti, de legalább is ignorálja. Ezért képtelen levonni a megfelelő következtetéseket. És megelégszik az anyagi formáknak és az érzékeknek, de különösen az emberi testi fájdalom- és örömjelzéseinek, az illúzióként való kezelésével. Vagyis, a keleti, de rá támaszkodva sajnos, a nyugati misztika is, megelégszik a metafizikai jelenségek és kinyilatkoztatások spekulatív értelmezésével miközben az anyagnak a szellemre visszaható üzeneteit, valamint az anyagi törvényekből és az anyagi formák változásaiból kiolvasható lényegi és kauzális információkat ignorálja.
Tovább Kozma Szilárd asztrológus weboldalára a cikk végigolvasásához.
Forrás: http://kozmaszilard.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=641&Itemid=1
