Kozma Szilárd asztrológus: Az árnyék-én jelensége - Előszó az Ikrek karmához (videó)

Kozma Szilárd asztrológus: A pszichológiából jól ismert árnyék-én jelenségének metafizikai mélységéről.




Kozma Szilárd és Kozma-Joó Violetta házastárs és asztrológus szerzőpár:

 

           *_Az asztrológiai Ikrek karma-motívum és a pszichológiai Árnyék-én jelensége._*

       Szilárd: "- Gyakorló asztrológusi pálya-élményem elgyik legfontosabb állomásaként, jobban mondva: tovább-lendítőjeként, valamint a metafizikai-asztrológiai elméleti munkásságom egyik leg nagyobb megvalósításaként tartom számon az Ikrek-jelenség igazi, de a tudomány elől (a pszichológia elől is!) rejtett (metafizikai), de végül is nagyon egyszerű okát és az egyesek számára izgalmasan érdekes (pl: irodalmi, esztétikai), mások számára viszont egyenesen tragikus karma-jelenség következményeit, illetve annak roppant egyszerű felodási és meghaladási lehetőségét. De mivel a tárgyi - gyakorlati valóság a legjobb bizonyíték és illusztráció is, nem csak a jelenségnek az egyesek számára mindössze pszichológiainak ítélt jelenség valóságának a bizonyítására, hanem a vele kapcsolatos spirituális - logikai folyamatok megértésére, kezdjük a vizsgálódásunkat néhány, a tárgyra vonatkozó jellemző levél-vallomáással:     


"Kedves Szilárd!

    A feltárás után, a naplóírás abban segített, hogy összegezve a dolgokat, azt kell

mondjam döbbenetes, hogy CSÍRÁJÁBAN tudom életképtelenné tenni a változtatásra irányuló terveimet. Sikerült felmérnem, hogy bánok magammal, és nem csoda, hogy az így indított kísérleteim bámulatosan sikertelenek.

 Próbálom "leszoktatni" magam erről és kezdem érteni mit értettél a

tökéletes metafizikátlan gondolkodás alatt. Sajnos a teremtés pozitív irányban nem igazán megy. Mire látszik valami, már el is vetélt. Nem igazán értem, miért van ez velem én csak azt látom, hogy igazad van. De a legnehezebb, hogy magamra szeretettel gondoljak függetlenül attól, hogy közben tapasztalom az elvetélt "eredményeimet".
Üdvözlettel,

 Erzsike.


Kedves Erzsók!

A szellemi jelenség leírása szerint, és a képleted ismeretében, csakis az árnyék-én jelenlétéről lehet szó. Egyszerűen arról van tehát szó, hogy amennyiben már az anyaméhben - bizonyára nem ok nélkül! - el kellett tenned láb alól az ikertestvéredet (Édesanyád kettős arcának - szereplésének a spirituális és fizikai következményét), akkor már csak az maradt hátra, hogy az aurádból (mély-tudattalan érzés-és képzetvilágodból) is seperd ki a halott hasonmásod idea- maradványait, a kizárólag a kételkedés és a pesszimizmus programját, vagyis a kudarc-tudatot tartalmazó, misztikus agysejtjeit.
Magyarán: küldd el a seholba magadban, valahányszor megszólal és mondd meg neki, hogy "Te lüke, tűnj el már belőlem a fenébe, mert rég meghaltál és valójában nem is létezel." Ha így sem megy, képzelj el egy szellemi légy-csapót, és azzal fenyegesd meg albániai légelhárítási stílusban (Ti. az albán légelhárító katonák különleges kiképzésben részesülnek arról, hogy miként kell az ökleiket rázniuk a légterüket sértegető ellenséges repülők és általában az ég felé: az anyátok...) valahányszor észre veszed, hogy megint a kétkedés és a hitetlenség áriáját közvetíti neked. :-D
Csatoltan küldöm a jelenségről a tavasszal írt tanulmányomat.
Barátsággal: Szilárd/

/............................/

/> Kedves Szilárd!


 Tejóisten! Ez nagyon durva volt. Most újra elolvastam a cikket, amit

küldtél. Úr Isten! Nem értettem mi van, már hónapok óta ikrek szimbólumokat látok. És közben ez a tökéletes halálborzadály. Mintha én lennék az anti-isten vagy ki aki csak halált teremt.... jaj de borzasztó, már nem tudtam mi bajom van. Beugrottunk tesómmal az állatkertbe anyukámnak örökbefogadni egy elefántot, ami csak támogatói dolog nem igazából. Már minden állat elvonult vacsorázni, a tengerimalac falut akartam volna gyorsan megnézni zárás előtt, erre nem voltak már kinn, de mellette megnézhettem az élet-halál házát. Bementem, dögszag volt indításnak mert dögből keletkezik az élet és ez volt végigvezetve tematikailag. Én olyan rosszul lettem, hogy idejövök egy kicsit örülni a tengerimalacfalunak erre ott a dögszagban tántorogtam. És ezt még sorolhatnám mibe fordultak az élet apró örömeinek eresési törekvései, hát most nem kezdek bele de ez mindenből ordított már.


 Nagyon köszönöm, már csak bőgni tudtam mindenen. Mintha leuralt volna

valami, mintha skizofrén lennék, hogy egyszercsak minden meghalt de már halott is volt, mire egyáltalán megjelent valami. De szó szerint visszaadja a szöveged -" Hiszen neki az egyetlen valóság-élménye a pusztulás-élmény,

 halál élmény, az esélytelenség élménye! És ezért, kétségbeesésében, és
 azért, hogy a nihilista igazát bebizonyítsa saját maga előtt és előttünk,
 vagyis a "gazda" személy előtt, és azt (A gazdát - minket) az Egységbe
 -- lépésről lebeszélje, illetve, hogy arról azt végképp lebeszélje"

Tökéletes megfogalmazás! Ja és hogy a realitás talaját is megerősítsem, anyukám kb négy hónapos terhesen a hirtelen fékező busz kapaszodójának esett, ami kellemetlen volt neki majd vérzése is volt, amivel a nőgyógyászhoz ment. Ennyi. Aztán én 5 hónap mulva megszülettem. DE addig gondolom volt egy kis létharc odabenn...


 Szeretném megköszönni a segítségedet és támogatom hogy ezt a

levelezést nyilvánossá tedd mások okulására. Mindenképpen jelentkezem, ha leküzdöttem ezt a dolgot és közöm lesz az élethez.


 minden jót kívánva,
Erzsók"

 

     Kozma Szilárd: Nem tagadom, hogy karate-edzéstől fáradtan, esténként néha, néha megnézek egy - egy bóvli filmet is. De tévét kimondottan azért szeretek nézni, mert az „Ami fent van, ugyanaz, mint ami lent van...” egyetemes analógiai lételv szellemében, az Animal Planet, a Nacional Geohraphic, meg a különböző Discoovery, valamint a Viasat csatornák által közvetített egyes műsorokban közölt tudomány-népszerűsítő műsorok témáit, de főként az azokban feltárt un. valóság-tényeket tovább tudom metafizikailag gondolni, az ott látott képek, a feltárt tudományos tényeikkel együtt metafizikai töprengésre késztetnek. Sőt: ezen tények metafizikai értelmezése segítségével (is) választ kapok igen sok, egyébként homályban maradó metafizikai problémára.

    Legutóbb az ragadta meg a figyelmemet és az gondolkoztatott el, hogy egy Kazasztáni falucskában született és élő, amúgy egészséges hét éves fiúcskának a feltűnően nagy pocakját felnyitották az orvosok annak érdekében, hogy vegyék ki belőle a rákos tumornak gondolt "valamit", de tumor helyett, egy méhlepény féle tokban levő, agy nélküli, de csökevényes végtagokkal és rengeteg hajjal rendelkező kis élő magzati "szörnyecskét" találtak, aminek a csökevényes köldökzsinórja a megműtött gyermek vérereihez kötődtek, így kapván az életben maradáshoz szükséges vért és azon keresztül táplálékot ez a furcsa emberi magzat-csomó, a fiúcska szervezetétől, szívétől. A kazasztáni orvosok azt állapították meg, hogy ez az élősdi daganatszerű magzat-maradék, a gyermeknek az édesanya méhében a fejlődésben valamiért megállt Iker-testvér maradványa, amelyet a ma is élő gyermek növekvő szervezete kénytelen volt a helyszűke, illetve más okok miatt, bekebelezni és azzal együtt tovább élni.

  
A tudományos kommentár szerint, bár nagyon ritka, a jelenséget mégis ismeri mind a biológia, mind az orvostudomány, sőt: neve is van neki: "Fetus in fetu", vagy "fitus in fitu", ha soha sehol nem szerzett latin-ismeretem nem csal, azt jelenti, hogy magzat a magzatban. A műsorban mutattak is egy hasonló angliai esetet, ahol a szülés előtt álló kismamának a méhében levő egyik, különálló iker-magzat szervezete, amelyből szintén hiányzott a szív és az agy, hasonló módon rákapcsolódott a köldökzsinóron keresztül a normálisan fejlett magzat érrendszerére és az orvosok attól tartván, hogy a normálisan fejlődő magzat szíve nem fogja bírni a két szervezet ellátását, annak érdekében, hogy annak az életét megmentsék, ultramodern sebészi eszközökkel, lézeres beavatkozással, le metszették az egyéni életről lemondó élősködő magzatnak a köldökzsinór-csökevényét a fejlődő testvére érrendszeréről.

Aztán a riport egy Amerikában élő, család nélküli, híres patológus orvosnő bemutatásával folytatódott, akit tudós-diplomáciai úton, meghívtak Kazasztánba, hogy vizsgálná meg a hét éves fiúcska hasából kioperált valamit annak érdekében, hogy állapítsa meg, csakugyan csökevényes magzatról van-e szó, vagy egy ahhoz hasonlatos gangrénás daganatról, mivel az utóbbi esetben az a veszély állna fenn, hogy a rákos sejtek a kisfiú szervezetében is be jutottak és ott tovább szaporodván, valamikor újabb rákos daganatokat alakíthatnak ki. Az Ikrek - jelenségre rég rá harapott metafizikus asztrológusként megjegyezném, hogy az amcsi patológus-nőnek a "családja" két egymáshoz egyszínű tojásszerűen hasonlító, vizslaszerű kutyából állt... Nos, a patológus-nő el utazott Kazasztánba és mielőtt és miután is, megvizsgálta a gyanús-csomót, beszélt a műtét utáni állapotában is, láthatóan jó egészségnek örvendő fiúcskának az édesanyjával, valamint a muzulmán vallás eszkatológiai dogmái és misztikus elképzelései szerint élő fiatal asszonynak a családjával. Erre azért volt szükség, mert szükséges volt az állítólag semleges tudósi tekintélyére ahhoz, hogy a csomóért magát vádoló vallásos anyát, de főként a férjet és annak a vallásos családját meggyőzze arról, hogy a jelenség "mindössze a vak természetnek egy véletlen szerű tévedése volt", tehát az asszonyka egy és egyáltalán nem hibás a dologért, és ezért a filmen mindvégig méltóságteljes iszlám-tartózkodással viselkedő férjnek nem kell elválnia tőle.

    A jelenséget, ami szerint az objektív tudományosság méltósága arra is szolgát ebben az esetben, hogy a metafizikailag, ha csökevényesen és ferdén is, de az igazságot még valamennyire sejtő tradicionális gondolkozású közösségeknek a tudományos felvilágosodás által nyújtott teljes elbutulási (elsötétedési) lehetőséget megadja, most nem akarok kitérni, mert nem ez a témája a jelen írásomnak. Amiként arra sem, hogy a tudományosan tiszta (steril) és világos körülmények között fogant, magzati fejlődésében un. monitorizált és ugyanilyen biztonságos, de természetellenes körülmények között felnőtt, abszolút jóindulattal és humánusan viselkedő tudós-asszony nyilván steril volt, ha két indigó -- egyforma (talán klónozott...) kutya képezte a családját. Hanem csak arra, hogy nem egy kutyából és belőle állt ez a család, hanem nyilvánvalóan egy iker-kutyakölyök párból és belőle. Szóval, ennyire véletlenül vannak a dolgok itt az életben (A fizikai dimenzióban és a biológiai -- pszichológiai életben) elrendezve, hogy egy, az aurájában az Ikrek motívumát, ha esetleg csak nagyon csökevényes módon is, de hordó, meddő amerikai tudós-nőt hívnak meg patológiai vizsgálódás céljából Kazasztánba, aki majd meg vigasztalhatja, sőt: meggyőzheti az egyetlen gyermekes fiatal mohamedán anyát arról, hogy mindent ami az életünkben és a sorsunkban fontos és lényeges a vak biológiai természetünk végez, és ebben a mi lelkünk és szellemünk, mindössze semleges és magatehetetlen megfigyelőként vesz részt.

Tovább:
http://www.kozmaszilard.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=492


2015.12.14., hétfő [16:21]