Amíg tudatos felnőtt személyenként elérkezünk a Jupiteri sorskérdések érzékeléséhez és tudatosításához, addig az élet-élvezet által megszerezhető boldogság kimérája hajt a süllyedés fel, addig a cél nélküli élvezeti-tapasztalás van jelen az életünkben, a Marssal (hatalommal, győzelemmel, beavatkozással, irányítással) bezárólag. Ettől kezdve, ha az irány rossz, tehát, ha visszaélünk: ha visszafelé élünk, tehát ha nem az igazság és a nem igazság felé irányulunk, hogyha tehát az önámításnak köszönhetően az életcélunk tovább is (az Ego, az önzés = a földi Nap felé) mutat, már semmi sem lehet az életünkben jó!
Sem az önérzet, önérzékelés, az öntudat(Nap), de sem a szülői állapot, vagy az otthonban - családban levés, a családi viszonyok és anyagi állapotok (Hold), de még az értelem sem működhet helyesen, és így még a gyakorlat eszünk, a ráció, a logika (Merkúr) sem vezet sehova jó helyre.
De még a szerelem is csak hamis boldogsághoz juttat és nem lesz jó benne a szexuális kiegyenlítődés, a földi harmónia és természeti boldogság (Vénusz). És zavart Jupiterrel az energia sem marad meg, illetve nem kerül jó helyre, és jó helyzetbe, ezért az erőnlét is, a nullához közelít általában (lásd egyeseknek a folytonos erővesztését).
De az önmaga, a Jupiter által irányított moralitás is hamis, ha nincs meg az a megváltáshoz vezető értéktudat és értékítélet, az a tudás - rend, ami ahhoz kell, hogy az ember az előbbiekben ne fogjon falcsot, ne a hamisságot a tévedést szolgálja részleges morálként.
- De még mennyire kell, a csalás és öncsalás nélküli moralitás ahhoz, hogy a felelősségtudatunk (Szaturnusz) ne legyen hamis, vagyis gyakorlat szintjén aggodalom, teória (Isten-látás) szintjén közömbösség!
- A hamis, zavart, és vétkes (Célvétő) Jupiter által megrontott Uránusz, de főként a Neptunusz és a Plútó által (többek között) megtestesített mágikus erejű képzeletvilágunk automatikus következményeit, konkrét sors-eredményeit mindenki kitalálhatja. Egyetlen közös szó van ezekre: a sors-romlás és végül az élet-csőd, ha nem éppen a sors-katasztrófa. Ráadásul most már, nem csak egy életkörben, hanem az egész vonalon, hiszen ezek az életvíziónknak, vagyis, a sorsidéző, mágikus tulajdonságokkal és erővel rendelkező teremtő-képzeletünknek az őserejét megtestesítő bolygói! Ezek hozzák be tehát a sorsunkba a „megfelelő” élethelyzeteket és személyeket (un. Szerelmeket, barátokat és ellenségeket), tehát külső élet- és sors-eredményeket...
A Jupiter (Nyilas, Halak erőtereit irányító!) tehát a nagy sors-kártyaosztó, ő a lapkiosztó (Lásd a Tarot ikonjait). Az ő sors-laposztásától (Hazugságainktól, ön- és mások- ámításától, illetve a magunkkal szembeni tisztesség és becsületesség-igényünktől) függ az egész életünk minősége, illata, ahogy írja Hamvas. Illetve, és egészen pontosan az, hogy megváltódunk-e, vagy sem? Ő az életünk központja, nem a Nap! A nap csak a keret, a forma, a periféria, a kör kerülete. A benne (Napban) levő pontnak a tisztaságán, vagy szennyességén, tehát az irányítási elvén és direkcióján áll vagy bukik az életünk (Egészségünk és boldogságunk).
Mindez érzelmi, értelmi - gondolati – öntudati szinten, és ezek függvényében: imaginációs szinten. Tehát három dimenzió szintjén. Aritmológiailag tehát, hatos a három dimenzióban, vagyis a harmadik hatványon, ugyanaz, mint a sorsirányító Jupiter a harmadik hatványon: Ő a hat szász hatvan hat. - Íme a bölcsesség. Íme, a bölcsek köve! Íme, az élet-mágia csúcsa! Ha tudatosan negatív ez a hatványozott alapállás: akkor könnyű és egyenes utat biztosít a Sátánhoz. Ha pozitív, akkor viszont nehéz és görbe utakat nyit meg, de nem a Sátánhoz, hanem az Istenhez, a vele (A mindenséggel) való öntudati azonosuláshoz, a megváltáshoz. Vagyis az igazi egészséghez és boldogsághoz. – Íme, a Bolond bölcsessége.
Ezért a világi logikával ellentétes Jupiteri logikáért van az, hogy Boldogok a Bolondok (Boldogok, akiket boldognak néznek a világ lányai és fiai), mert övék a mennyek országa.”
